Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón bejelentette, a munkaadók javaslatára a cégeknek és vállalkozásoknak joguk lesz előírni a védőoltást, ha ezt szükségesnek látják.
Ezt az állam, mint munkaadó is érvényesíteni fogja, az önkormányzatoknál pedig a polgármester dönthet az oltás előírásáról - tette hozzá. Ugyanakkor - bár az állami intézményekben kötelező lesz a védőoltást - ha az Alkotmánybíróság szerint mégis alaptörvény-ellenes a kötelezővé tétel, az ellen az állam nem tehet semmit.
"Őszintén bízunk abban, hogy a döntéseik az európai normáknak megfelelőek"
- tette hozzá egy újságírói kérdésre.
Szintént újságírói kérdésre azt mondta: a munkáltatók két oltást tehetnek kötelezővé a koronavírus elleni vakcinából, ugyanakkor orvosi papírral igazolható, ha valaki egészségügyi okok miatt nem kaphat oltást.
A többi esetben azonban a munkáltató fizetés nélküli szabadságra küldheti azokat, akik ennek ellenére sem oltják be magukat, egy év elteltével pedig a munkaviszonyukat is meg lehet szüntetni.
Emellett november 1-jétől a közösségi közlekedési eszközökön kötelező a maszkviselés, az egészségügyi intézményekben pedig látogatási tilalmat rendeltek el. Hozzátette: az intézményekben az intézményvezetők dönthetnek a tilalomról.
Gulyás hansúlyozta: az intézkedések célja, hogy minél többen olttassák be magukat.
Kérdésre válaszolva közölte: nem fogják az országot még egyszer lezárni.
Újságírói kérdésre azt mondta: mivel fővállalkozó és alvállalkozó esetén mindkét esetben munkáltatóról van szó, ezért a fővállalkozó nem kötelezheti az alvállalkozót a védőoltás beadására. Home office esetében, ha egy dolgozó, aki nem akarja beoltatni magát, de el tudja látni a munkáját otthon is, akkor a munkáltató dönthet úgy, hogy maradhat a dolgozó.
Szintén kérdésre hozzátette: ha egy munkahely szeretné a dolgozóit egyszerre beoltatni, akkor abban partnerek lesznek a kormányhivatalok.
Most fog hanyatt vágódni: erősödik a migrációs nyomás
A koronavírus-járvány elleni intézkedések után egy régi slágerhez kanyarodtunk vissza. Mint mondta:
"Egész Európában ismét nagy a migrációs nyomás és várhatóan a jövőben tovább fog erősödni"
Hozzátette: jó lenne, ha az Európai Bizottság a migráció pártjáról a külső határvédelem pártjára állna, mert "ha nem akarjuk, hogy a járvány és a gazdaság újraindításának idején destabilizálódjon Európa, hatékony határvédelemre és ehhez megfelelő európai hozzájárulásra van szükség".
A kormány levélben fordul a bizottsághoz, hogy legalább részben térítse meg az EU a kerítésépítés árát - közölte.
"Magyarország, szemben a Brüsszelben megszokott intoleranciával, mindig a tolerancia álláspontján volt"
- mondta Gulyás, aki hozzátette: az Európai Bizottság nem szólhat Magyarország migrációs politikájába.
Látta és tetszett neki az Elkxrtuk, vizsgálják a benzinárat
"Láttam, és jó filmnek tartom" - mondta az Elkxrtuk kapcsán a miniszter.
Közölte azt is: vizsgálják, hogy a gazdaságnak és háztartásoknak milyen terhet jelent a rekordot döntő benzinár, ugyanakkor emlékeztetett: a jövedéki adó mértékét a kormány 2010 óta nem emelte, sőt, csökkentette is. Úgy vélte, ez eddig csak szerény mértékben csökkentette az üzemeanyagárakat.
Gulyás ugyanakkor nem hozta szóba Orbán Viktor szerdai, parlamenti kijelentését, amiben azt mondta: nem zárja ki a benzinár befagyasztásának lehetőségét.
Tudta? Márki-Zay Péter is migrációpárti és a baloldal része.
Az állami Magyar Nemzet kőkemény kérdése szerint Márki-Zay Péter migrációpárti kijelentéseket tet az elmúlt időszakban (nem tett, de mindegy - a szerk). A miniszter erre közölte: Márki-Zay a baloldal része és feltétlen híve a migrációnak, "hiszen ez minden kijelentéséből látszik".
Gulyás szerint Márki-Zay Pétert "még a sajátjai is kinevették", amikor nyilvánosságra hozta azokat a dokumentumokat, amiket szerinte a Fidesz adott át a DK-nak. Szerinte ezek az adatok a sajtóban is megtalálhatóak.
A szintén állami HírTV kérdésére, miszerint Márki-Zay Péter ellenzéket váltott, azt mondta: Csatlakozott ahhoz az ellenzékhez, amely 2002 és 2010 között kormányzott".
