A közvélemény-kutatást és az elemzést is az MMM és a kaposvári Kossuth Kör végezte, melyet teljes egészében publikálunk.
1. rész (a 2. rész vasárnap jelenik meg)
A kérdőíven nem a szokványos „Ha most vasárnap lenne a választás, akkor …” típusú kérdések voltak, szerettünk volna az egyszerű szimpátiánál mélyebb választói véleményeket megismerni. És mivel a felmérést közvetlenül a Mindenki Magyarországa Mozgalom finanszírozta – helybeli civilek adományaiból –, ezért a kérdések értelemszerűen az MMM, illetve a civil szféra szemszögéből lettek összeállítva.
A felmérés 6 napja alatt több százan válaszoltak a feltett kérdésekre, ami természetesen nem tekinthető reprezentatív felmérésnek, de valamiféle helyzetképnek azért mindenképpen felfogható az eredmény.
A kérdésekre adott válaszokat két részletben mutatjuk be. Ebben az első részben az országos szintű kérdésekre adott válaszokat tekintjük át, míg a második részben a helyi kérdések szerepelnek.
1. 2020. decemberében a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd pártelnökei kinyilvánították azon szándékukat, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítanak a hatalom jelöltjével szemben, győzelem esetén pedig a közösen elfogadott program és elvek alapján kívánnak együtt kormányozni. A közös program kidolgozása folyamatban van, és több ellenzéki párt állít miniszterelnök jelöltet az előválasztásra.
Az eredmény tehát azt mutatja, hogy 11 választóból 1 eddig még nem hallott arról a mestertervről, amivel az ellenzéki pártok készülnek legyőzni a jelenlegi hatalom birtokosait. És annak tükrében, hogy erre a kérdőívre a közéleti témák iránt feltehetően az átlagosnál jobban érdeklődők válaszoltak, ez így, fél évvel az előválasztás előtt meglehetősen rossz arány! Szóval, kedves ellenzéki pártok! Fel lehet gyűrni az ingujjat és kimenni a választók közé, mert még sok a munka! Ha ennek a kérdőívnek nem lenne más eredménye, mint felrázni a pártokat, már akkor is már érdemes volt közzétenni – de azért akad itt még más érdekesség is.
2. A Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) alapítója, Márki-Zay Péter az elsők között jelentette be, hogy indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson.
Márki-Zay Péter személye az élő bizonyíték, hogy egy, az ellenzék számára előzetesen esélytelennek tűnő körzetben is megverhető a Fidesz egy jó jelölt és teljes ellenzéki együttműködés esetén. Az általa alapított MMM nem pártként, hanem deklaráltan civil szervezetként igyekszik megszólítani azokat a választókat is, akiket a pártok nem tudnak vagy nem akarnak. Ez a 2 éve folyó munka lassan beérni látszik. Egyre többen ismerik fel, hogy politizálni nemcsak pártban lehet.
3. A demokratikus ellenzéki oldal jelöltjei egyetlen listán fognak indulni a jövő évi választáson, amelynek élén az előválasztáson győztes közös miniszterelnök-jelölt áll majd. A jelenlegi rezsim legyőzésére akkor lesz a legnagyobb esély, ha ez a közös jelölt egy olyan pártokon kívüli, civil személy lesz, akinek a pártjelöltekhez képest az elutasítottsága lényegesen alacsonyabb, aki egyaránt elfogadható a jobb- és baloldali szavazók számára, s aki képes megszólítani a kiábrándult fideszes szavazókat is.
Látható, hogy a válaszadók bő kétharmada szerint a végső győzelem érdekében bölcs dolog lenne, ha a legkevésbé elutasított jelölt nyerné a miniszterelnök-jelölti előválasztást, és erre egy pártonkívüli civil személy szerintük alkalmas lehet.
4. Ha reményeink szerint a demokratikus ellenzéki oldal megnyeri a választást 2022-ben, akkor egy többpárti koalíciós kormány fog alakulni. Egy ilyen kormányban az esetleges pártok közötti súrlódásokat egy pártokon kívüli, civil miniszterelnök nagyobb eséllyel képes elsimítani és a kormányzás működőképességét fenntartani, mintha a miniszterelnök az egyik párthoz szorosan kötődne.
Ez alapján az is kijelenthető, hogy a válaszadók határozott többsége szerint egy többpárti kormányzásra is jó hatással lenne, ha a kormányfő nem pártember, hanem egy pártfüggetlen civil lenne.
5. A választók széleskörű tájékozódási lehetősége érdekében felmerült, hogy az előválasztáshoz kapcsolódóan a miniszterelnök-jelöltek között egy vitasorozat kerüljön megtartásra. Ennek segítségével a választók jobban megismerhetik a jelölteket és programjaikat, és ezáltal az előválasztáson tudatosan tudnak majd dönteni, hogy kit szeretnének a következő kormány élén látni.
Egyértelműen látszik a választók igénye a jelöltek és programjaik jobb megismerésére. Ez ismét a tudatos választói magatartást jelzi.
Az alapkérdések után a válaszadóknak lehetőségük volt bővebben kifejteni, mi egyebet tartanak még fontosnak a miniszterelnök-jelölt kiválasztása kapcsán, s ezzel az összes válaszoló közel fele élt is. (A hozzászólások alapján kiszűrhető, hogy a válaszolók mintegy 9 százaléka fideszes törzsszavazó vagy „troll” volt, ezeket a válaszokat az összesítésben nem vettük figyelembe.)
Messze a legtöbb válaszoló (közel 25 százalék) válaszában a miniszterelnökkel szembeni azt az igényt fogalmazta meg, hogy hiteles, tisztességes személy legyen. Ez teljesen természetes választói elvárás, mondhatni alapkövetelmény, de természetesen a válaszokban ennél részletesebb igény is kifejtésre került (pl. „A népért akarjon elnök lenni, és ne a pénzért! Ha elégedett a magyar, elégedett lesz az elnök is!”)
A második legtöbbet említett téma (13 százalék) a pártok közötti együttműködés volt, ezen belül is a legtöbbet azt említették, hogy az előválasztáson alulmaradt jelölt álljon be a győztes mögé. („Az esetleges vesztes zokszó nélkül támogassa a győztest!”, „Az előválasztás győztese mellé felsorakozzon a teljes összefogás! Nincs kibeszélés, üzengetés!”), valamint az ellenzéken belüli kulturált verseny és nem az ellenségeskedés („Ne mocskolják egymást, ne legyen személyeskedés és hánytorgatás, hanem a nézeteik és a programjaik legyenek összehasonlítva, és érvelés folyjon, ne háború.”) Az, hogy ez a kérdéskör áll a második helyen, azt is mutatja, hogy a választókban talán, ha nem is félelem, de egy kis drukk azért van, hogy a pártok a szándékaiknak megfelelően valóban képesek lesznek-e az együttműködésre.
A harmadik leggyakoribb (12 százalék) igény annak a megfogalmazása, hogy jó lenne egy pártoktól független/civil /szakértő kormányfő. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy ezek a válaszolók, noha kormányváltást szeretnének, de az előző kategóriával ellentétben határozottan bizalmatlanok a pártokkal szemben. („Ne pártelnök legyen, hanem egy független civil, erkölcsileg feddhetetlen, művelt, nyelveket beszélő rátermett személy. Lehet nő vagy férfi, aki Orbán vezírrel feltörli a padlót”, „Nemcsak a Fideszből kiábrándultakat kell megszólítani, hanem az olyanokat is, mint én, akiből 2 millió szavazatra jogosult ember van. A nem szavazók indoka, hogy nincs hiteles politikus és párt, aki az érdekeiket képviselni tudná.”)
A következő két válaszkategória inkább technikai igényeket tartalmaz, egyrészt, hogy az előválasztási kampány jusson el mindenkihez („Meg kell oldani, hogy mindenkihez eljusson, ne csak az érdeklődők tudjanak róla. Anyagilag is támogatni fogom. Hajrá ellenzéki összefogás!”), illetve, hogy az előválasztás valóban rendben legyen lebonyolítva. („Csak meg lehessen tartani, ne lehetetlenítsék el a vírusra hivatkozva.”)
A válaszokban természetesen Gyurcsány Ferenc személye is előkerült, és ha csak a kulturált válaszokat vesszük figyelembe, akkor is közel 5 százaléknyi válaszoló tartotta fontosnak kiemelni, hogy az ő személye még okozhat problémát az ellenzéki sikerhez vezető rögös úton.
Néhányan említették még, hogy ismert személyre lenne szükség, illetve, hogy olyanra, aki határozott elszámoltatást ígér. („Terjesszék be az elszámoltathatóságot és a visszahívás lehetőségét is.”)
Voltak páran, akik kritikát fogalmaztak meg magával a kérdőívvel kapcsolatban (utólag is köszönjük!), és voltak, akik határozottan rossznak tartanák, hogy egy párton kívüli civil legyen a miniszterelnök.
Végül az utolsóként kiemelt kategória az, miszerint a választási siker érdekében már a kampány idején a kormányzóképességet kellene közvetíteni a választók felé. („Korrekt kommunikáció - semmi háborús, szidalmazó retorika - de az elszámoltatás hangsúlyozása. Egy árnyékkormány felvázolása, melyből jobban látszik a szakértői kormány irányába törekvés.”)
Végül az egyéb kategóriából egy példa: „Bármit amivel nem a Fidesz nyer.”
A kérdőív második fele a helyi kérdésekről szólt, az erre adott válaszokat vasárnapi cikkünkben mutatjuk be.
6 
