Kiszely Márta kiemelte, hogy Magyarországon 41 mérőállomás
működik, amelyek részei egy nemzetközi megfigyelő rendszernek. A
petrinjai földrengésekhez ezek a magyar állomások nagyon közel
voltak.
A december 29-ei horvátországi földmozgást követően a
mérőállomások adatait a központban, a CSFK Geodéziai és Geofizikai
Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumában egy
automata rendszer értékelte ki, így a szakemberek már a rengések
után 90 másodperccel előzetes információt kaptak arról, hogy hol
volt a földrengés és mekkora volt az erőssége - tette hozzá a
szeizmológus.
"Tanulságos volt a katasztrófa lefolyása: december 28-án volt
egy 5,4-es rengés Petrinjában, amit kisebb rengések követtek. Akkor
azt reméltük a kollégákkal, hogy az volt a főrengés és már csak
kisebbek jöhetnek, de ezt követően másnap történt a 6,4-es hatalmas
rengés" - idézte fel a szeizmológus.
"Nagy valószínűséggel ez a 6,4-es erősségű rengés volt a
főrengés, azonban az 5-6 kilométer mélyen lévő utórengések még
hónapokig is eltarthatnak. Az erősebek pedig, mint amilyen ma reggel
is történt, akár további épületsérüléseket is okozhatnak" - mutatott
rá Kiszely Márta, aki szerint a december 29-i földmozgás erejét jól
érzékelteti, hogy a vetődés egyik oldalán mintegy 35 centit
emelkedett meg a talaj, míg a másik oldalán ennyit süllyedt le.
A szeizmológus elmondta, hogy Zágráb környékén körülbelül
tízévente fordulnak elő ilyen erősségű rengések, amelyeket az
afrikai tektonikus lemez mozgása okoz. Mint kifejtette, az Afrikai-
és az Eurázsiai-lemez találkozásának határa nem azonos a
Földközi-tenger partvonalával, hanem egy része benyúlik az
Adriai-tenger alá, ez az úgynevezett Adriai-tüske. Az Afrikai-lemez
évente körülbelül hat centimétert közeledik Európa felé és a két
lemez ütközési zónájában kis mikrolemezek keletkeznek. Ilyen az
Adriai-mikrolemez is, amelynek határán van egy zóna, ahol gyakrabban
pattannak ki földrengések. Zágráb és környéke ezen a területen
helyezkedik el.
Felidézte, hogy előzőleg nagy földmozgás 2020. március 22-én
volt Zágrábnál, amelyet Magyarországon szintén érezni lehetett, de
közel sem ilyen mértékben.
Bár a december 29-ei katasztrófa a magyar határtól csaknem 100
kilométerre történt, a rengéshullámokat Magyarország nagy részén
érezni lehetett. Ez nagyon ritka jelenség - hangsúlyozta.
Magyarázata szerint azt, hogy milyen messze okoz károkat egy
földmozgás, több tényező is befolyásolja. Ebben az esetben a
leginkább az számított, hogy a fölrengés epicentruma túl közel volt
a felszínhez. "Ez egy nagyon sekély földrengés volt, 6-8 kilométer
mélyen mozogtak a kőzetek, ha ez 30 kilométer mélyen van, akkor nem
okozott volna ekkora kárt" - mondta.
A szakértő szerint az is számított, hogy milyen módon mozdultak
el egymáshoz képest a vetődő lemezek, és az altalaj minősége is
befolyásolta a földmozgás erősségét. Az ilyen hatalmas méretű
földrengéseket a talaj folyósodása kíséri, a rázkódás miatt ugyanis
fellazul a legfölső üledékes réteg. A talaj meglazulása pedig
földcsuszamlásokat és súlyos károkat okoz az épületekben.
A szeizmológus elmondta azt is, hogy Magyarországon ritkábban
halmozódik fel akkora kőzetfeszültség, ami akkora méretű földrengést
okoz, mint a december 29-ei földmozgás Horvátországban, ugyanakkor
havonta vannak kisebb, olyan természetes eredetű földmozgások,
amelyeket csak a műszerek regisztrálnak.
Az ismert legnagyobb rengés Magyarországon csaknem akkora volt
mint a petrinjai. Ezt a 6,3-as erősségű rengést 1763-ban
regisztrálták Komáromban. A legutóbbi nagyobb rengést pedig 1956-ban
mérték Dunaharasztiban, ez 5,6-os erősségű volt - tette hozzá a
szakértő.