Gyuricza ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz a Világgazdaságnak: „Alapvető változás, hogy januártól a munkatársak átkerülnek a közalkalmazottiból a munka törvénykönyve szerinti jogviszonyba. Ettől most nyilván sokan félnek, mint ahogyan minden változástól, de azt várjuk, hogy ez sokkal rugalmasabb működést tesz majd lehetővé az egyetem számára.”
A rugalmasság többnyire azt jelentheti, hogy a munkavállalók közalkalmazotti jogviszony által biztosított védelme megszűnik. A munka törvénykönyve, az Orbán-kormányok változtatásai miatt, már jóval kevesebb védelmet biztosít a munkavállalónak a munkáltatóval szemben.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete még 2019 novemberében adott ki egy összehasonlító elemzést a közalkalmazotti törvény és a munka törvénykönyve kapcsán. Ebből is látható, hogy sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhetnek ezek a munkavállalók.
Mint ismert, az új Szent István Egyetem, a Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusának és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával jött létre. Az integrációval Közép-Európa legnagyobb mezőgazdasági területen működő egyeteme lett 15 ezer hallgatóval, több mint kétezer oktatóval, kutatóval és a munkát támogató munkatárssal – mondja Gyuricza Csaba.
Az öt campus (Budapest, Gödöllő, Kaposvár, Keszthely és Gyöngyös) nem szakágak szerint szerveződik majd, hanem az egyes területeknek lesz egy központja, de a többi helyen folyó képzést, kutatást is megtartják. Nem egy olyan centralizáció a cél, ami megszünteti a vidéki bázisokat – mondja a megbízott rektor.
Ennek némiképp ellentmond az egész koncepció, hiszen egy centralizációnak pont az a lényege, hogy létrejöjjön egy központi irányító egység. Ha pedig minden marad a régiben, akkor pusztán csak anyagi okai lehetnek az átalakításnak, hiszen sokkal könnyebb lesz megválni azoktól a munkatársaktól, akik az új rendszerben nem végeznek pénzben kifejezhető „hasznos” munkát az egyetem számára.
Gyuricza júliusban még azzal indokolta az összevonást, hogy az agrárképzésbe jelentkezőknél 30-40 százalékos, a pedagógiai képzésre jelentkezőknél 50 százalékos volt a visszaesés, így előbb utóbb a Kaposvári Egyetem is krízishelyzetbe kerülhetett volna. A rektor akkor még 3500-4000 munkatársról beszélt, a mai interjúban már csak több, mint 2000 dolgozóról tesz említést a létrejövő egyetem kapcsán. Ez jelentős eltérés a két hónappal ezelőtti számhoz képest, de így egyből értelmet nyer a munkavállalók közalkalmazotti státuszának megszüntetése és a munka törvénykönyve alá kerülésük.
A rektor meglehetősen homályosan fogalmazott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal együtt rendelkezésre álló 12 ezer hektáros földterület hasznosításáról: „A következő hónapokban még dolgozunk a részleteken, az a lényeg, hogy ebben is egységes rendszert szeretnénk felépíteni. Egy része tangazdaságként működik majd, és termelési funkciója is lesz, ám a cél az, hogy valamilyen módon kapcsolódjon a korszerű gyakorlati képzéshez.”
A „valamilyen módon kapcsolódjon”-ból is látszik, hogy szinte semmilyen szakmai koncepció nem lehet az integráció mögött.
Borítókép: Dr. Gyuricza Csaba és Dr. Fazekas Sándor A magyar föld jövőjéért c. kiadvány bemutatóján - fotó: agrotrend.hu
kpsvr
6 
