A rendkívüli jogrend bevezetését a legjobb döntések közé sorolta, mert általa időben tudtak meghozni minden szükséges döntést. Egy héttel korábban hozták meg az első biztonsági intézkedéseket, mint a többiek. Kiemelte:
Kásler Miklós érdemei történelmiek.
Miközben sokan, így az EU járványügyi intézete is alábecsülte a veszély mértékét, idehaza egy-két héttel mindenkit megelőztünk, és elkerültük a tömeges fertőzést. Szerinte a miniszter gyors, ösztönszerű döntése volt a védekezés hatékonyságának egyik alapfeltétele. Az általa vezetett egészségügyi csapat elvégezte a dolgát, ahogy az irányításuk alatt álló intézményi vezetők és szakdolgozók is.
Orbán szerint számára azért volt előnyös a rendkívüli jogrend, hogy ha történt valami „idősotthonban vagy a gazdaságban, vagy épp a határátkelő helyen”, gyorsan lehetett erre reagálni, „nem kellett bemenni a parlament elé ezzel a baloldali ellenzékkel huzakodni”.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet:
úgy tűnik, nyáron sem lesz tömeges megbetegedés, de a veszélyhelyzet nem múlt el, ezért ugyan visszatérünk a normál jogrendre, de az operatív törzs működik tovább, Pintér Sándornak vezetnie kell a mindennap ülésező törzset, a belügyi tárcánál pedig monitoringozzák a helyzetet.
Szerinte nem a baloldali ellenzékkel kell törődni, hanem az emberekkel. Időben ez úgy néz ki, hogy „Ausztria megy elől, a magyar vidék követi két hét késéssel”, majd Budapest következik. Az osztrák példával ellentétben idehaza még nem akarják megindítani a kötelező iskolai oktatást és felszámolni a digitális oktatást. Az óvodák, bölcsődékben viszont az élet visszaáll a szokásos kerékvágásba.
Ami az önkormányzatok védekezésben játszott szerepét illeti, Orbán szerint közös védekezés volt, minden polgármester esetében azon múlott annak hatásfoka, hogy az emberek érdekeit helyezték-e előtérbe, vagy a pártközpontok utasításait. Szerinte azok a baloldali polgármesterek, akik az utóbbi szerint jártak el, kötözködtek, azok rosszul végezték a munkájukat, akik viszont az együttműködés útját jártak, azok pártkülönbség nélkül jól teljesítettek.
A miniszterelnök kiemelte: a gondolkodásunk egy részét továbbra is arra kell fordítanunk, hogy a veszély nem múlt el, ezért ebben a szakaszban az otthonmaradás helyett a védőtávolság betartása játszik főszerepet. Elmondta: van okunk az örömre, mert nagyon sok idős ember életét sikerült megmenteni az óvintézkedések betartásával. Ezt óriási örömnek nevezte, mert – miként rámutatott – máshol nem ez történt.
A kormányfő még várja „a profoknak és a szakembereknek” az elemzését. Szerinte az már most kiolvasható az adatokból, hogy olyan emberek is életben maradtak, akik az influenzajárványba belehaltak volna, de a védekezés most őket is megmentette.
Az Európai Bíróság döntése értelmében a tranzitzóna nem jogszerű.
Orbán kifejtette: az a tény, hogy az élet kezd visszatérni a megszokott rendjéhez, azt hozta, hogy a brüsszeli bürokraták is felébredtek. Szerinte a döntés mögött egy alapvető vita húzódik, ami arról szól, hogy ki dönthet arról, kikkel éljünk együtt a saját országunkban. Megjegyezte: a brüsszeli bürokraták ezt a jogot maguknak követelik, a baloldali ellenzék pedig támogatja őket, a kormány álláspontja viszont az, hogy azt engedünk be, akit a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett be akarunk engedni. Szerinte ezzel a döntéssel ki akarják cselezni a magyarországi szabályokat. Az Európába bejutni akarók nagy része rajtunk keresztül akar bejutni Európába, mert a görögök nem tudják védeni a külső határokat. 130 ezer ember igyekszik a balkáni útvonalon át bejutni Európába, ezért nehéz hónapok előtt állunk.
Orbán elmondta: a bírósági döntés nyomán a tranzitzónát bezárják, „akkor tessék a kerítésen kívül várakozni”. Szerinte ez a migránsoknak rosszabb, de „ha a brüsszeli bürokraták ezt akarják, akkor így lesz”. Kifejtette: a Magyarország területén való várakozás tekintetében régóta vita dúl; a brüsszeli bürokraták be akarják engedni az embereket, hogy itt várakozzanak.
Meg fogják hozni az ehhez szükséges új rendeleteket. Aki be akar lépni az ország területére, annak előbb a belgrádi (a Románia felől érkezők esetén a bukaresti, a Horvátország felől jövők esetében a zágrábi) nagykövetségen kell benyújtania a kérvényét, majd várakozni az ország határain kívül, amíg az elbírálás és a döntésről való értesítés meg nem születik. Hozzátette: nem szeretnénk a szomszéd országokat ilyen helyzetbe hozni. A kormány készen áll ezen országokkal együtt a közös határvédelemre.
Szerinte a döntést meghozók, az egyes döntéshozó intézmények tagjai „benne ülnek egy Soros György nevű ember zsebében”. Különböző európai döntéshozatali testületében „beeszik magukat, becsúsznak a résekben”, nekik migránsválság kell, hogy a kormányok bajba kerüljenek, és hitelfelvételre szoruljanak – „jó kis kamatra, mert azt szeretik”. Megjegyezte: ebben a kifosztási mechanizmusban Soros nagymester, a hálózata tevékenysége mögött is ez az érdek az elsődleges, de van ideológiai síkja is ennek. Ez az „összekevert, multikulturális világ”. Orbán leszögezte: majd mi eldöntjük, kivel keveredünk, kivel nem; mi egy magyar, keresztény országot akarunk.
A miniszterelnök kifejtette: óriási munkában vannak a gazdaságvédelem terén. Eddig a munkanapja 90 százalékát a járványügyi védelem töltötte ki, most már 50 százalék ez az arány, és rakétagyorsasággal nő a gazdaságvédelmi erőfeszítések aránya. Megismételte korábbi megállapítását:
nem segéllyel, hanem munkával kell helyzetbe hozni a gazdaságot.
Miként megjegyezte: 2010 után is így tettek a baloldali csődtömeg után. Korábbi vállalását is megismételte: annyi munkahelyet vagy többet kell teremteni, mint ahányat a vírus megszüntet.
Palkovics miniszter minden második nap gyorsjelentést ad. Ennek nyomán a kormányfő úgy látja,
több mint 1 millió olyan ember van Magyarországon, akinek a kormány intézkedései megmentették a munkahelyét.
101.447 ember van jelenleg munkanélküli segélyen, 71.235 ember több mint 3 hónapja elvesztette a munkáját, és bérpótlékot igényelt. Orbán megjegyezte: 200 ezerre emelték a közmunkahelyek számát, a Honvédségnél zajlik a toborzás, várják a fiatalokat. Emellett munkahelyteremtő támogatások formájában pénzt adnak azoknak, akik hajlandóak beruházni, munkahelyeket teremteni. 100 milliárd forintot adtak új beruházások támogatására, az igény ennél is nagyobb, „van életerő”.
Eddig óvatosabb volt a miniszterelnök, most viszont már látja is, nemcsak hisz a gazdaságvédelmi intézkedések sikerében.
„MAGABIZTOSABB, FICKÓSABB, MACSÓSABB” ÍGY, PÉNTEK REGGEL
– jegyezte meg. Szerinte kézben vannak a dolgok. Az április-májusi adatok rosszak ugyan, de az első negyedév európai összevetésben kedvező volt. A magyar tőketulajdonosok tettre készek, ha ezek az intézkedések hasítanak. Megjegyezte: gyorsabban fogunk kilábalni, mint korábban gondolták. A kormányfő létre fog hozni egy, a járványügyi operatív törzshöz hasonló testületet szakemberekből a gazdaságfelpörgetésére. Hangsúlyozta: a következő hónapokban minden energiát a gazdaság újraindítására fordítanak, emellett a 13. havi nyugdíjat is visszaépítik.
Forrás: JövőTv
Borítókép: Koszticsák Szilárd/MTI
1 
