Meggyes József írása.
A szerző Kaposváron született, kisebb megszakítással a városban élt. Itt nőtt fel, részben ide járt iskolába is, és itt dolgozta végig hivatását. Első blogja -MJ Vándor- 2009.09. 08-tól íródik, a ...tükör... 2011.06.25-én indult és a Zsömi 2015.11.17-én. Itt a KPSVR-en általában a ...tükör... blog írásai olvashatók.
A török időkkel kapcsolatosan él még egy legenda is - inkább csak pislákol már, mint él - a falu lakosairól, jelesül az, hogy a közeli erdőben építettek ki egy barlangrendszert, és ott bujkáltak amikor betört a török. Ennek a barlangrendszernek a bejáratát ez idáig nem sikerült megtalálnom, de beszéltem velem egykorúval, aki gyerekként még látta.
Kapos vára, végvárként igyekezett ugyan a fosztogatókat fékezni, de nem mindig sikerrel. ... Majd változott a helyzet. Tujgon pasa szemet vetett Somogyra. Kaposvár már abban az időben is egy "furcsa hely " lehetett, mert a vár körülzárását megelőző héten a várkapitány lelépett Kanizsára, és nem is jött vissza. Az elővárként funkcionáló szentjakabi palánk őrsége felgyújtotta a várát és Kaposba vonult. Ugyanígy cselekedett a kaposmérői őrség is. ! ...
Most értem el oda -és egyben vissza is kanyarodok- amiről mesélni akartam. De hát kellett ennyi előzmény, a megértéséhez. Ahogy keleten Szentjakab nyugaton Kaposmérő, vélelmezhető, hogy északon is volt védőrség. Itt jön újra képbe Déshida, és a barlangrendszere. "Kezünkbe akadt egy régi, már erősen megsárgult, megfakult, de még kivehető rajz az északi "védvárról". Írás eddig nem bukkant ugyan fel róla, de a rajzolt kép és a kép alapján beazonosítható területen fellelhető maradványok, a legendákkal megtámogatva, egy irányba mutatnak.
A nevesincs helyőrség!
Nevet sem mondhatok róla, nem is tudhatok, hisz nagyjából azonos távolságra feküdt Aszalótól, a mostani Magyaregrestől (Egis) és Déshidától. A földrajzi elhelyezkedése inkább azt mondatná, hogy ellenséges portyázók felbukkanásakor, ezen falvak lakossága inkább abba a palánkba menekült semmint barlangba, odúba. Hacsak .... hacsak az a barlang .... De azt nem is feltételezem -egyrészt a távolság miatt nem, másrészt a palánk jelentősége okán sem-, hogy a barlang az északi védműig húzódott volna. Én inkább azt gyanítom, hogy egy közbülső állomás lehetett, ha gyorsan jött a veszély és gyorsan kellett rejtőzni. Oszt, ha a portyázók megálltak, elidőztek, akkor a javakat a barlangban hátrahagyva az éjszaka leple alatt lehetett tovább szökni a Szana felé, a elővár felé. Ha meg vitte a martalócot a lendület, akkor egyből haza a faluba.
A joggal feltételezett területi elhelyezkedése okán, akár nevezhetném Szana várának is, és akkor mindjárt magyarázatot nyerne a területet máig illető Szana elnevezés. A "képi ábrázolás" már romos állapotnak tetszik. És víz van előtte. Ez vagy valóban víz, vagy az ábrázolás egyszerűsége miatt mocsarasodott területet ábrázolt így a szerző. Akár így, akár úgy, de a palánkot legalább az egyik oldaláról vélhetően a mostani Deseda patak, vagy annak elmocsarasodott árterülete védte. Lassan, de biztosan, ahogy a falu, a barlang maradványait, úgy a Szana név eredetét is betemeti az idő homokja.
