Ráadásul K. Mihály és V. Dávid nem hirtelen felindulásból végzett Sz. Józseffel, hanem előre eltervezték a gyilkosságot, melyet azzal indokoltak később: áldozatuk korábban a barátjuk volt, de akkorra már idegesítette őket.
A két fiú hosszan készült társuk megölésére, e-mailekben és sms-ekben egyeztettek folyamatosan, sőt, két osztálytársuknak is elárulták, mire készülnek, ám társaik nem vették komolyan őket. A tragédia napján a gyilkosok már az iskolában alkoholt ittak – ez korábban is gyakran előfordult –, majd a cukorgyár melletti kis tóhoz csalták áldozatukat, ahová előre odakészítették a gyilkos eszközöket. Vésővel és husánggal támadtak osztálytársukra, ám mint a bíróságon elmondták, így nem sikerült kioltani az életét, ezért a tóparton talált betondarabokkal dobálták földön fekvő áldozatuk fejét. Aki persze könyörgött az életéért, de nem kapott kegyelmet. Gyilkosai a tóba lökték, s testére azzal a ragasztószalaggal erősítettek egy betondarabot, melyet korábban Sz. Józseffel vásároltattak meg.
A Kaposvári Törvényszék 2008 decemberében, első fokon 14 év, fiatalkorúak börtönére ítélte a két diákot, mely a Pécsi Ítélőtáblán lefolytatott másodfokú eljárás után, 2009 májusában emelkedett jogerőre. A Táncsicsos gyilkosok először Tökölre kerültek, a fiatalkorúak börtönébe, majd felnőttként Szombathelyen folytatták büntetésüket. Végig betartották a belső előírásokat, rengeteg dicséretet kaptak, így várható volt, hogy feltételes szabadlábra helyezési kérelmüket pozitívan bírálják majd el.
A Szombathelyi Törvényszék közleménye – ahogy erről a Népszava elsőként beszámolt - hétfőn délután látott napvilágot, ebből kiderült, hogy két bírósági meghallgatás után a börtön tavaly novemberben kezdeményezte a két egykori Táncsicsos diák feltételes szabadlábra helyezését.
A bírósági tájékoztatás alapján összesen 46 alkalommal voltak intézetelhagyáson, jutalomban 33-szor, illetve 46-szor részesültek, fenyítésük nem volt. Több éve dolgoztak a bv-intézetben, 4,2-e, illetve 4,4-es eredménnyel leérettségiztek. A sértett szülei által indított kártérítési perben a vádlottakkal szemben megállapított összesen nyolcmillió forintot megfizették. Az igazságügyi pszichiátriai szakértői lelet és vélemény szerint az elítéltek személyiségszerkezete – a korábbi szakértői vizsgálatokkal összevetve – pozitív irányba változott, agressziót a pszichológiai vizsgálat nem jelzett, a beilleszkedésre törekvésük megállapítható volt.
Meghallgatásukkor egyikük állította, tanulmányait - munka mellett - gépészmérnökként szeretné folytatni, társa munkából szeretné összegyűjteni a tandíjat a tanulmányaira. Utóbbi művészi szinten kifestette többek között a börtön kápolnáját és a mentőállomás gyermekváróját. A pártfogó felügyelői vélemény szerint a fogvatartottak kapcsolattartása rendszeres és rendezett, lakhatásuk és megélhetésük biztosított, lehetőségük lesz munkát vállalniuk. Mindkét elítélt nyilatkozatban vállalta a külön magatartási szabályok betartását.
A közlemény kiemelte, az idén január 1-vel módosultak a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó törvény rendelkezései. A korábbi szabályozás szerint az elítéltet akkor lehetett feltételes szabadságra bocsátani, ha a szabadságvesztésnek a bíróság által meghatározott részét letöltötte, és a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására, úgy tapasztalható, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni, s alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. A bíróságnak emellett különösen vizsgálnia kell az elítélt által elkövetett bűncselekményt, a kiszabott büntetés tartamát, az abból még végrehajtásra váró részt, az elítéltnek a bűncselekménnyel okozott hátrány jóvátételét eredményező vagy azt célzó magatartását. A Btk. szerint ráadásul a fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon.
A törvényszék megjegyezte: kétségtelen, hogy az elkövetett bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyú, a kiszabott szabadságvesztés hosszú tartamú, a végrehajtásból még hátralévő rész pedig mintegy három év. Ugyanakkor a fogvatartottaknak a végrehajtás alatt tanúsított kifogástalan magatartása, tanulmányai, korábbi büntetlen előéletük, a kártérítés megfizetése, a törvénytisztelő életmód folytatására vonatkozó szándék, a befogadó és támogató környezet, a munkavállalási lehetőség, az utóbbiakat alátámasztó, megerősítő szakvélemény, a pártfogó felügyelői vélemény és a rendőri jelentések alapján lehetőséget látott a bíróság a feltételes szabadságra bocsátásra azzal, hogy pártfogó felügyelet elrendelése mellett az elítéltek számára külön magatartási szabályokat írt elő.
A két korábbi gimnazista ennek ellenére egyelőre börtönben marad, ugyanis az ügyészség mindkettőjük esetében megfellebbezte a bírói döntést, így feltételes szabadlábra helyezésükre csak a másodfokú, jogerős ítélet után kerülhet sor.
Szerző: KPSVR.hu
2 
